Magyar szinkronos filmekért kiált a szatmárnémeti mozis közönség

Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatala a héten írta alá a Decebal híd melletti bevásárlóközpont mozijának építkezési engedélyét.

A pláza decemberi nyitásakor márciusi indulást ígért a mozit illetően a létesítmény marketing osztálya. Április elején feltettük a kérdést, mikor nyitják meg a filmszínházat. Hivatalos, írásbeli válaszukban a nyár elejét jelölték meg. Ezt követően látott napvilágot a Polgármesteri Hivatal előbbi információja.

A nemzetközi sajtó egy, a mozitársaság által kiadott közleményre hivatkozva azt írja, a nyitás csak 2019 őszére várható, jó fél évvel az előzetes ígéret után. A közönség már türelmetlen, s azt rebesgetik, a város szélén most épülő bevásárlónegyed filmszínháza hamarabb nyitja meg kapuit, mint a szóban forgó.

Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármesterének hozzászólásban közzétett válaszában annyi állt, az önkormányzat mindent lehetővé tett a papírmunka elrendezésért és a mielőbbi nyitás érdekében.

A lakosság nem csak a késést nehezményezi, hanem a magyar szinkronos filmek hiányát is. Azért, mert a jelenleg működő mini-moziban csak elvétve látható néhány magyarul beszélő alkotás, az efféle szórakozás szerelmesei, illetve a kisgyermekes családok is inkább a magyarországi kiruccanást választják. A nyíregyházi vagy debreceni filmnézést összekötik egy állatkert látogatással vagy plázázással.

A magyar szinkronos mozgóképekkel azonban az a romániai probléma, hogy hazánk forgalmazóinak nincs érdekében beszerezni ezeket a változatokat, hiszen a közönség mindössze talán 5,75%-a beszéli a nyelvet. (A 2011-es népszámlálási adatok alapján a magyarság aránya az ország lakosságához képest.) A vetítőkkel rendelkező társaságok pedig csak az ország filmforgalmazóitól szerzik be a felvételeket.

Ilyen alacsony nézőszámért a moziknak sem biztos, hogy érdemes megvásárolniuk a kasszasikerek lefordított változatát is a románul beszélő és a feliratos verziók mellé. Néhány nagyobb városban próbálkoznak a szolgáltatók, de gyér a kínálat, ami a magyarul beszélő kreációkat jelenti.

Míg régebben a nagyobbacska gyermekek számára nem jelentett problémát az angol nyelv és az angol nyelvű mesék, filmek megértése, ugyanez manapság már nem mondható el. A 90-es években megjelent mesecsatornák és zenecsatornák árasztották magukból az angol, német animációkat és "klippeket", a kicsik és a fiatalság az újdonság hatására a képernyőre ragadt. Tizenévesen az iskolai nyelvóra már csak jó gyakorlatnak bizonyult, a szövegértéssel senkinek semmi gondja nem akadt. Az elmúlt egy évtizedben köszöntött ránk a kor, melyben a szolgáltatók igyekeznek mindent szinkronizálni, s csak az internetes videócsatornákon érhetőek el a mesék az eredeti nyelven. Ezzel a televíziózás „egyetlen hasznos velejáróját” is felszámolták.

Az angol és amerikai, eredeti nyelven vetített mesékkel felcseperedő korosztálynak (mostani 20-40 évesek) most sem probléma a szinkronmentes mozizás, a fiatalabbak és az idősebbek azonban hiányolják a fordítást.

A magyar anyanyelv azonban nem jelenthet felmentést az idegennyelv-tudás alól. A szórakozáson túllépve, a jelenlegi munkaerőpiaci követelményeket figyelembe véve láthatjuk, azokat fogadják tárt karokkal a jó megélhetést biztosító helyekre, kik a magyar és a román nyelvet anyanyelvi szinten beszélik, és legalább még egy idegen nyelven megszólalnak – és mindegy, milyen iparágról beszélünk.

Természetes, hogy nem mindenki van olyan anyagi- és egyéb helyzetben, hogy nyelveket magán úton tanulhasson; sokhelyütt az iskolai oktatás színvonala túl alacsony, ettől eltekintve ne csak az iskolától és a nyelvtanártól várjuk, hogy okítsanak!

A szórakozási lehetőségek idegen nyelven már mindenki számára elérhetőek, csak egy mozijegy vagy egy okostelefon szükségeltetik hozzá. A nyelvtanulás elkötelezettjeit a feliratos mozifilmek, a videómegosztók ingyenes tartalmai, az interneten grátisz elérhető nyelvoktatási tartalmak gazdag tárháza várja. Manapság a nyelvtudás csak az erős elhatározás kérdése.